Egyszerű vacsi

Lassan már négy éve is megvan, hogy itthon vagyok a gyerekekkel, és mivel ebédre mindig főzünk, így vacsorára ez már nem jellemző, viszont a „hagyományos” hideg vacsora (kenyér, felvágott, szalámi stb.) már nagyon kezd unalmas lenni, de annyira meg nem vagyok konyhatündér, hogy egy nap kétszer is főzzek. Ezért egyre nagyobb kihívás változatossá tenni az esti étkezést, és mi lehetne egyszerűbb, mint egy kis tészta, mert bár ezt főzni kell, azért még kibírható. És amikor már paradicsomkonzerv sincs itthon, akkor jön a krémsajtos spagetti. A paradicsomoshoz hasonlóan ez is férjem receptje, és tényleg minimális a hozzávalók listája 2,5 főre (a fél adag a 3 évesé:-):

• 1 tömlős sajtkrém (nekem az aldis a kedvencem, szerintem ez finomabb, mint bármelyik márkás verzió, és még magyar termék is).
• 1-2 gerezd fokhagyma (ízlés szerint)
• kevés friss vagy így télen inkább fagyasztott bazsalikom 
• kevés tej vagy ha van otthon, akkor tejszín, de mivel csak a sajtkrém hígításához kell, bőven megteszi a tej is
• só, bors, kevés olívaolaj
• 30 dkg spagetti

Az elkészítés nagyon egyszerű, amíg fő a spagetti, kevés olajon nagyon finoman megpirítjuk a fokhagymát, majd beletesszük a sajtkrémet, és attól függően, mennyire sűrű, egy kevés tejet vagy tejszínt. Pár percig forraljuk, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk, végül a frissen kifőtt tésztával és a bazsalikommal gyorsan összeforgatjuk. Egy pohár száraz fehérborral a legfinomabb.

Tudom, manapság már nem divat olyasmiket enni, mint a tömlős sajtkrém, mert ez aztán igazi élelmiszeripari műtermék, de nekem gyerekkorom kedvence volt, így kedves nosztalgia bármikor kóstolni, és nagyon praktikus, mert olcsó, a hűtőben pár hétig elvan, így villámvacsorának néha nagyon jó.  Ha még tésztát sincs kedvünk főzni, de van valami régebbi kenyér, akkor csak összekeverem a sajtkrémet egy gerezd reszelt fokhagymával és egy kevés bazsalikommal, majd pirítósra kenve esszük, nyáron rengeteg finom, friss paradicsommal.  Egyszerű, és nagyszerű, barátnőm anyukáját dicséri az ötlet, de a bazsalikom az én újításom benne:)

Karácsonyi cantuccini

Bár már lassan 1 hónap is eltelt Karácsony óta, de jobb később, mint soha, és mindenképpen szerettem volna megörökíteni a tavalyi Karácsony legédesebb ajándékát.

Férjem lepett meg vele, amíg én elmentem intézni az ünnepi nagybevásárlást, ő nemcsak a gyerekeket szórakoztatta, hanem még meglepit is csinált. Mikor hazajöttem, gyanús volt ugyan a finom vaníliaillat a lakásban, és bár többször is megkérdeztem, hogy nem sütöttek-e vmit, a 3 évessel együtt határozottan tagadták, így aztán azt hittem, hogy vagy csináltak vmit és nem sikerült, vagy agyamra ment a bevásárlás.

Aztán másnap a 3 éves nem bírta tovább, és kérte hogy ugyan együnk már a meglepi sütiből. Én elsőre nem értettem, de ő erősködött, hogy a zöld sütis dobozban bizony van meglepi süti anyának, így aztán kicsit Karácsony előtt, de megkaptam ezt az édes finomságot (a kiindulórecept ez a Stahl-féle biscotti volt http://stahl.hu/hu/recept/desszert/Pisztacias-aszalt_meggyes_biscotti, de pisztácia helyett mogyorós és diós lett, és persze aszalt meggy sem volt itthon, de így is irtó finom volt). Én azért hívom cantuccininek, mert a násztutunkon, Toscana-ban ettem ilyet először, és ott így hívták. Házigazdáink kínáltak meg vele érkezéskor, és elsőre bizony nem nagyon tudtunk mit kezdeni ezekkel a kőkemény kekszekkel, aztán mikor rájöttünk, hogy kávéba/desszertborba kell mártogatni, akkor megértettük, hogy miért olyan népszerű.

http://www.tuscanyholidays.com/vigna/english/index.html

Bármikor visszamennénk!

Nagy álmom egy ilyen agritourismo-t összehozni, akár ott, de akár itthon is, hiszen felénk is gyönyörű a vidék:

http://www.patka.hu/galery/Gallery2007/album/index.html