2014. január 30., csütörtök

Újra itt

Jó hosszú ideje elmaradtam a blogger térből, de Bogyó kedves invitálására visszatértem!

Elmaradásom kezdődött nyáron azzal, hogy elszállt a gépemből egy csomó szép fotó, amikhez gondolatban már több bejegyzést is kitaláltam, ez eléggé elkedvetlenített, majd nyár végén 15 hónapos kisfiam egy óvatlan pillanatban belekortyolt a 20%-is ecetbe, és ezzel beutalta magát 3 hétre a Heim Pál kórházban. Nehéz időszak volt, de egy életre megtanultam, hogy az ecet a legerősebb tisztítószer, ugyanis aki hipót ivott, az csak két hétig volt bent… Persze sok minden mást is megtanul az ember, ha 3 hétig egy gyerekkórházban van, életre szóló tapasztalás, mindenféle szinten és értelemben. 

Ennyi idő pont elég volt arra, hogy a kertben minden lekókadjon, így ősszel már nem volt miről írnom, de az enyhe novembernek köszönhetően végre megvalósult egy régi álmom, férjem megcsinálta a magaságyást, és komáméktól kaptunk hozzá jó kis szarvasmarha trágyát is, így a régi hátsó ágyás, a fűszerkert és az új, remélhetőleg a sorban csak első magaságyás tavaszra várja majd első lakóit. Palántákat valószínűleg idén sem nevelek, főként mert a legjobb paradicsom, ami az utóbbi években sikerült olyan fajta volt, hogy palántanevelés nélkül elültettem kb. májusban, és hamarabb termett, mint a megvett puccos palánták. Csak sajnos már nem emlékszem, hol vettem ezt a jó kis magot, de talán valamelyik diszkontláncban, remélem majd egy tavaszi akcióban felfedezem az egyikben.

Ősszel vettünk még két gyümölcsfát, egy cseresznyét, mert az valahogy kell, és szerencsére a szomszédban is vagy, így egy is elég volt belőle, és egy őszibarackot, mert az azon kevés gyümölcs egyike, amit én szeretek, és mert idén készítettünk őszibaracklekvárt is, és egyértelműen az lett a gyerekek kedvence. 

A meggyfánk pedig annyit termett, hogy nemcsak több kör sütemény lett belőle (friss és fagyasztott állapotából) de még 3 üveg lekvár is készült, ami ugyan csak 2. lett az őszibarack után, de a korábbi kedvenc sárgabarackot egyértelműen legyőzte.



Teraszunk fő ékessége pedig a legkedvesebb születésnapi ajándékom férjemtől, egy tündéri raklap asztal, melyhez kisfiam keresztszüleinek fészeréből került még két szép régi fonott szék is, gyönyörűen felújítva. Jövőre már megrendeltem hozzá egy raklap hintaágyat is, de annyira nem volt elragadtatva az ötlettől, mert ugyan nagyon egyszerűnek tűnik, de azért nagy munka volt, de megérte. 



2 megjegyzés:

  1. De örülök Neked!!! :)
    Remélem a kisfiad teljesen meggyógyult és minél előbb elfelejtitek az elmúlt kórházas időszakot!!
    Csodajól néz ki a kerti garnitúrátok!!!! Nagyon hangulatos!!

    VálaszTörlés
  2. Jó, hogy újra itt vagy. Remélem, már minden rendben nálatok. Szörnyű lehetett. Mi csak négy napot voltunk a nyáron, de az is bőven elég volt.
    Szépen alakulgattok, kíváncsian várom a tavaszt nálatok is. A paradicsom-paprika helyben vetésére én is gondoltam, kolléganőmék is úgy szokták. Hmmm. Ez felhívás újabb kísérletre, aminek nem tudok ellenállni.

    VálaszTörlés