Palántázás

Még múlt héten, mikor szép idő volt, áttűzdeltem a paradicsom és karalábé palántákat. Jól is sikerült, legalábbis akkor azt gondoltam, mert azóta viszont valahogy nem nagyon fejlődnek, nem is csináltam róluk frissebb képet, mert kb. ugyanígy néznek ki azóta is, na jó, picit azért nőttek, de nem jelentősen:(. Irigykedve nézem, hogy Egy csepp kertben mennyivel életerősebbek a palánták, jó, én később ültettem, de ilyen pangásra azért nem számítottam.

Nem tudom, hogy mi lehet a gond, igyekszem mérsékelten öntözni, nehogy túlzásba essek, de azért ki se száradjanak, és forgatom is őket, de mivel kb. 1 hete alig süt a nap, ezért azt gondolom, talán ez lehet a baj.

A bazsalikomok sem jutottak előrébb, de mivel nem is halódnak, továbbra sem adom fel, talán egyszer szárba szökkenek. Már csak azért is, mert Apukám nem járt sikerrel az óbudai piacon, nem volt ott a palántás hölgy, így a mindent kibíró görög bazsalikom palántára idén sem számíthatunk. Ültettem viszont még egy kis metélőhagymát, ez szépen kikelt, remélem továbbra is ilyen szépen fog haladni.

Ért viszont egy kellemes meglepetés. Még kb. 2,5 éve ősszel vásároltunk faiskolában két mandulafát, aztán tavaly már le is mondtunk róluk, mert még levelet is alig hoztak, így idén sem fűztünk hozzájuk sok reményt, ehhez képest a szép meleg időben egyszer csak virágba borultak. Na jó, ez talán túlzás, de néhány virág mindkettőn megjelent, és mivel ilyen még egyik évben sem volt, ezért őszintén remélem, hogy a húsvéti fagy miatt azért nem mentek rögtön tönkre és legalább 1 szem mandulánk lesz.

A jó idővel felélénkült az általam szintén kihaltnak vélt oregánó és citromfű növényke is a fűszerkertben. Az elszáradt ágacskákat szépen levágtam, és azóta egyre szebben virulnak az új hajtások. Az oregano íze viszont még messze nem az igazi, mondjuk azt hiszem ez azon kevés fűszerek egyike, ami szárítva finomabb,  úgyhogy majd nyáron szeretnék belőle rendes mennyiséget szárítani, mert sokat fogyasztunk. A citromfűt meg csak azért vettük, mert a főzőműsorokban mindig ezzel díszítik a desszerteket, és ott olyan jól mutatnak, de mivel itthon a desszerteket hamar eltüntetjük, és  nem tálalgatjuk művészien, ezért nem nagyon használjuk semmire, pedig nagyon hálás kis növény, és finom, valóban citromos az íze, szóval ideje lenne valamire használni is.

oregánó

citromfű

Helyzetjelentés az ablakból és a fűszerkertből

Mivel az egész héten (!) át tartó szél, és egy újabb betegség bent tartott minket, ezért csak az ablakból és a fűszekertből vannak hírek. 

A szélből már amúgy nagyon elegem van. Valahogy úgy érzem, az utóbbi években egyre többet fúj és egyre erősebb, de persze nyilván mikor az ember 12 órát dolgozik egy irodában, kevésbé tűnik fel, mint amikor kimennék ültetni a gyerekkel.

A mai időjárás jelentés már azzal biztat, hogy hétfőre talán eláll a szél, és a hét közepére még esőt is jósolnak, hát reméljük igazuk lesz.

Az ablakban egyelőre nagyon szépen fejldőnek a kis paradicsom magoncok. Őszintén szólva tényleg nem fűztem hozzájuk sok reményt, de egyelőre nagyon biztatóak. Reggel a keleti ablakban vannak, aztán a déli ablakba kerülnek, és forgatom is őket szorgosan, hogy mindenhonnan kapják a fényt. Bár az utóbbi napok borult időjárása azért már kezd nyomasztó lenni, de még nem látszik rajtuk a hiány.

A bazsalikomok viszont kezdenek megrekedni a szokásos szinten. Ha magról ültetem őket, ez az a pont, ameddig mindig eljutunk, és innentől valahogy nem fejlődnek tovább, hiába ritkítom, öntözöm, csak úgy kb. minden 3. kísérletre. Még nem mondtam le róluk, de várom a jobb időt, amikor kintre is vethetek, ott jobban szokott sikerülni.

genovai

görög

 A karalábé viszont nagyon biztató, ez pár napos kép, azóta már még szebbek lettek, 1-2 nap és szétültetem őket külön pohárkákba.

A fűszerkertben biztatóan alakul a saláta és a retek (pedig ezeket a lányommal ültettem, és szórta, ahova csak bírta, de bejött:), rájuk fér lassan a ritkítás, de ilyen szélben nem vágok neki.

saláták

retkek

Végül a ruccolák, amik szintén szépen kikeltek, háttérben néhány bent felejtett tavalyi hagymával. Őszintén szólva ezeket csak azért hagytuk ott, mert nem tudjuk, mit kéne velük kezdeni...

a ruccola és a bent felejtett hagymák

Öntözzünk vagy ne?

Rekordszáraz tavasz lévén aktuális a kérdés. Őszintén megvallva, nem is gondoltam, hogy ez olyan fontos kérdés. Legalábbis abból a szemszögből nézve, hogy ha van víz, és áldozunk rá, akkor miért is ne?

Aztán ismét elővettem a pár éve első lelkesedésemben egy antikváriumban vásárolt, majd túlságosan is szakszerűnek és néhol valóban nem kezdőknek való Házikerti Kézikönyvet (szerk. Lelkes Lajos, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1988), és meglepődve láttam, hogy egy teljes fejezet szól az öntözés nélküli növénytermesztésről, és további részek az öntözés különböző módszereiről. És itt nemcsak arra kell gondolni, hogy kútból, vagy slaggal, illetve az egészen modern becsövezett ágyásokról van szó, hanem igazából arról, hogy mikor és mennyit öntözzünk.

Persze nyilván ebből is látszik, mennyire kezdő vagyok, hogy ezen ennyire meglepődtem. Mert mi eddig bizony, amikor csak volt rá energiánk, és az eső nem kényeztetett minket, akkor bizony lelkesen, vizet nem kímélve locsoltunk. Ehhez képest a Zatykó Lajos és Zatykóné Draskóczy Erzsébet által jegyzett "A veteményes növényei" c. fejezetben rengeteg tippet találtam, arról, hogyan lehet a lehető leginkább víztakarékosan (esetenként öntözés nélkül) termelni, illetve arról is, hogyha szerencsések vagyunk, és van vizünk, akkor azt hogyan tudjuk a legoptimálisabban használni.

Kigyűjtöttem mindezekből azokat, amiket szerintem hasznosítani fogunk, és azokat a hibákat is, amiket eddig elkövettünk, és így már érthető vált számomra a korábbi a szánalmas borsótermés, és a több éves kínlódás a paradicsomokkal is:

• Vetés alá öntözés: vetés után nem érdemes a sorokat megöntözni, mert ezzel csak egy ún. cserépréteget alakítunk ki a magok fölött, és ezáltal a víz nagy része el sem jut a maghoz, így nem tudja azt hasznosítani. Ehelyett a nyitott vetőárokba öntsük a vizet, majd rögtön fedjük be és tömörítsük. Így tudjuk a legtöbb vizet a magok számára  eljuttatni. Milyen kár, hyog ezt csak 3 napja olvastam, és a borsót bizony nem egészen így vetettem, de azért reménykedem, hogy kikel.
• Gyomirtás: a gyomok sok vizet vonnak el a talajból, és mivel sokkal életerősebbek, és akkor is tudják használni a kevés vizet, mikor veteményünk már kevésbé, és azt a kicsit is elveszik tőlük.
• Mulcsréteg, talajtakaró fólia: szárazság esetén lekaszált fű, lomb, fenyőmulcs vastag rétegben leterítve sok vizet megtart az elpárologni kész talajvízből, és a gyomokat is elfojtja, eső esetén pedig a kicserepesedést is megakadályozza. Aszályos időben (és az idei évre ezt jósolja a meteorológia) pedig még tökéletesebb megoldás a 0,04-0,05 mm vastagságú talajtakaró (nem átlátszó) fólia. Palántázott növényekhez ültetés előtt terítsük le a fóliát, és a bevágott lyukakba ültessük palántát. 
• Helyes öntözés: általános szabály, hogy a maximális vízadagot adjuk, majd hosszabb szünettel hagyjuk a talajt felmelegedni. A lényeg mindig az, hogy a gyökerek szintjében legyen elég nedvesség, ezért még a vízigényes növényeknél is elsődleges a talajlazítás, talajárnyékolás, és csak végső a gyakoribb öntözés! A sűrű locsolgatás elrontja a talaj szerkezetét, a tápanyagot kilúgozza, a kórokozóknak is kedvez a nedves levegő (ezt tapasztaltam is a paradicsomoknál), és nem utolsósorban vízpazarlás. 

Még a nagy vízigényű növények (pl. káposztafélék, paprika) esetében és eső hiányában is elegendő hetente, tíznaponta öntözni. Ilyenkor viszont kb. 30-40 liter/négyzetméter mennyiséget érdemes egyszerre adagolni. A különböző növények öntözési igényeinek felsorolásánál utolsó helyen szerepel az általam eddig agyonöntözött paradicsom, aminél csupán annyit tanácsolnak, hogy 1-2 öntözést meghálálnak, de anélkül is termeszthetőek.

Az viszont még nekem sem volt újdonság, hogy leginkább esővízzel jó öntözni, így egy hordót biztosan be kell szereznünk, hogyha végre tényleg jön egy kis eső, legalább azt felfogjuk, mert kutunk sincs, és a tisztított, vegykezelt ivóvíz bizony nem lesz a leghatékonyabb.

Csodás zsemlék

A kenyérsütés sikerén felbuzdulva (http://kertutca.blogspot.com/2012/01/mindennapi-kenyerunk.html) tovább kísérleteztem. Hiába, a finom kenyeret is meg lehet unni, kell a változatosság.

Még a kenyérsütő vásárlásakor kaptuk kölcsön a családból a "Kreatív konyha legjobb receptjei kenyérsütő gépekhez" c. könyvét. A kenyerek annyira nem jöttek be, főleg mert többször is felbukkan a hozzávalók között az ilyen-olyan kész lisztkeverék. Ez csak azért nem tetszik, mert ha már az ember saját kenyeret süt, akkor szereti tudni, hogy mi van benne, és nem ilyen kész termékekből dolgozik. Viszont van egy-két nagyon ínycsiklandó sütemény és különleges töltött kenyér recept is benne, és persze a zsemle. Nagyon egyszerű, és talán ezért nagyon finom!

Hozzávalók:

• 1 1/4 csésze meleg víz (1 csésze = 2,5 dl)
• 1 evőkanál puha vaj
• 1 tojás
• 450 gr fehér liszt
• 2 teáskanál szárított élesztő

A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében betesszük a gépbe, és dagasztás/tészta fokozaton elindítjuk. A program lejártával liszttel meghintett felületre borítjuk, 12- percig átgyúrjuk, és attól függően, hogy mekkora zsemlékre vágyunk, 10-15 kis cipót formázunk. Olajjal megkent sütőlapon konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük, majd tejjel, és ízlés szerint magokkal megszórva 220 fokon kb. 15 percig sütjük. 

Ennyi az eredeti recept. Mikor először készítettem, ízlett, de valahogy úgy éreztem, hiányzik belőle valami. ezért másodjára már tettem bele egyrészt egy kiskanál cukrot az élesztőnek, másrészt egy nagyobb kanál sót, a finom ízekért. Az élesztőt pedig én mindig bővebben szoktam mérni, mivel az instantból egy 7 gr-os csomagot általában 500 gramm liszthez ajánlanak, én ehhez a 450-hez is bele szoktam tenni egy egész zacsit.

A gépes elkészítés nálam a kenyérhez hasonlóan a dagasztókarok leállásával véget ér, mert az én gépemen a tészta program ezután még jó egy órát keleszti a masszát, viszont mivel ebben vaj van, és a gép nagyon melegen keleszt, ezért kezelhetetlenül folyós massza lesz belőle, így én inkább kiveszem, és huzatmentes, meleg, de nem melegített helyen kelesztem kb. 35-45 percet, míg duplájára kel, és utána formázom kis cipókká. A receptben ajánlott 10-15 darabos mennyiségből inkább apró zsemlék lesznek, nálunk a max. 8 darabos verzió vált be. Sajnos másnapra már nem olyan finomak, de általában frissen elfogy mind, szóval ez nem szokott gond lenni.

Még egy jó kiflit szeretnék kikísérletezni, de az macerásabbnak tűnik egyelőre, remélem találok hamarosan valami egyszerűt is.

Paradicsom kísérlet

Azért írom, hogy kísérlet, mert bár mindent úgy csináltam, ahogy a múltkor idézett cikkben volt, de csak reménykedek, hogy lesznek is életképes palánták.

Kezdve azzal, hogy általam begyűjtött magokból indítottam, amit sehol se ajánlanak, mondván, hogy a kiskerti termelésre forgalmazott magokból kikelt növénykék magjai továbbszaporításra nem mindig alkalmasak. Persze lehet, hogy ezt csak a hatékony vetőmag lobbi terjeszti:). Mindenesetre nagyon finom paradicsomból származnak a magok, és igazi jég hátán is megél fajtának tűnt, szóval azért bizakodom.

A cikkben írt instrukcióknak megfelelően megtöltöttem 3 kis cserepet palántafölddel, jól benedvesítettem, rászórtam az előzetesen beáztatott magokat. Illetve inkább egyenként igyekeztem valahogy rápöckölni, mivel a tanácsnak megfelelően előzetesen beáztattam a csírázás gyorsítása érdekében, és bár leitattam, azért korántsem lehetett úgy bánni velük, mint száraz társaikkal. Megszórtam kicsi homokkal, végül rájuk tettem egy-egy kis nejlonzacsit, és rágumiztam a cserepekre a kellő páratartalom biztosítása érdekében. 

Az ablakpárkányunk már kész kis palántanevelde:)

Lendületben

A jó idő beköszöntével lendületbe jöttem. Múlt szombaton kezdtem, akkor kislányommal ültettünk egy kis retket, petrezselymet és salátát. Mivel ő, 2,5 évesként még nem híve az egyenletes szórásnak és az óvatos öntözésnek, inkább csak az ötletszerűségnek:))), ezért nem tudom, mennyi marad meg belőle, de majd meglátjuk. Mindenesetre borzasztóan élvezte.

Aztán a szeles idő és egy kis betegség bent tartott minket egész héten, így csak tegnap tudtunk újra kimenni. Viszont a hihetetlen melegben rögtön el is ültettem néhány sor dughagymát, és néhány karalábét is. Ez utóbbinak ugyan a zacskója azt írta, hogy rögtön szabad földbe ültethető, de mivel mindenhol azt olvastam, hogy a karalábét palántázni kell, ezért inkább nem kockáztattam. És hogy a fűszerkert meg is teljen, elszórtam még egy sor ruccolát is. Ezt nagyon szeretjük, de eddigi egyetlen próbálkozásunk nem járt sikerrel, mert ugyan gyönyörűen kikelt és nagyon szép növényke lett, de az íze iszonyatosan erős volt, és emiatt nem volt élvezhető. Most másik fajta magot vettem, remélem ez enyhébb lesz. 

Zsályát szerettem volna még a fűszerkertbe, de sehol sem találtam. Igaz, barkácsáruházba még nem jutottam el, ott néha tavasszal van ígéretes választék fűszernövény palántákból, bár zsályát tavaly se találtam, de minden évben reménykedem. Talán az óbudai piacon, ahol egyszer egy nagyon jó görög bazsalikomot vettem, akadna ez is, de oda mostanában biztos nem jutok el, talán Apukámmal vetetek majd.

A paradicsompalánta nevelés ötletét már majdnem feladtam, mikor is rátaláltam erre az oldalra, ahol olyan profi összefoglaló van a témában, hogy a tavaly ismerőstől kapott maggal mégis megpróbálkozom, mert annyira finom volt a termés, hogy ennyit megér:

http://probalkozas.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=477171& 

Mindemellett azért palántákat is fogunk venni, mert paradicsomból sosem elég, és jobb, ha van több fajta is, mert eddig minden évben volt olyan, amiből a sokat ígérő palánta ellenére sem lett értékelhető termés:(.

Jelenleg kertünk legszebb dísze az a néhány krókusz, ami néhány éve csak ötletszerűen lett elültetve, de minden évben kellemes meglepetés a felbukkanása a lassan ébredező tulipánok és nárciszok előtt. Remélem ők sem késnek már sokáig.

Szolidan ugyan, de elkezdtük

Hasonló blogokat olvasva csak kapkodom a fejem, hogy mindenki milyen iramban dolgozik már. Nekem a hetemet elvette a helyi újság szerkesztése, jövő hétre meg vár rám egy pályázat megírása, de azért ha csak szolidan is, de én is elkezdtem néhány aprósággal.

Először is kipróbáltam a zsázsát. Bálint gazda hírlevelében többször is felbukkant, aztán mikor végre kaptam is magot, akkor rákerestem, és rögtön többfelé (egymásnak néhol ellent is mondó) módszert is találtam a honlapján a termesztésre. Végül arra jutottam, hogy néhány centi földbe jó sok magot szórtam, erre egy kevés földet morzsoltam, belocsoltam, majd egy papírlappal letakarva tettem az ablakba, mert az több helyen is visszaköszönt, hogyha nem takarom le, akkor maghéj marad a levélkéken.

Bár nem takarékoskodtam a vetőmaggal, mégsem lett olyan gazdag a termés, mint reméltem, és az íze sem váltotta be az ígéreteket ("tormához hasonlóan csípős ízű, de annál sokkal enyhébb, kellemesebb"), szóval azt hiszem nem ez lesz a kedvencem, és bár tényleg nagyon gyorsan kikel, és télen is megél az ablakban, azért nagy mennyiségeket nem fogunk termeszteni belőle.  

Bár a bazsalikommal tavaly nem jártunk túl sok sikerrel, mivel nagyon szeretjük, azért egy kis tavalyi maradék magot elvetettem,  biztatóan ki is bújtak már a földből, de eddig tavaly is eljutottunk, így még nem fűzök hozzá sok reményt. Viszont a korábban palántaként vett, és nagyon bevált görög bazsalikomból sikerült magot vennem, így ma azt is elültettem, remélem magról is olyan jó lesz, mint a palánta volt.

Bazsalikomkezdemények

Ez utóbbiakat az újrafelhasználás jegyében joghurtos poharakba ültettem, ugyanis a garázsajtónk bedöglött, és férjemnek nem volt energiája ma kézzel kinyitni (ez ugyanis manuálisan leginkább két emberes művelet, de én a 8. hónapban lévén nem tudok segíteni neki), így a palántázóedénykékhez nem sikerült hozzájutni, ezért kellett valami más. Mivel nagymamámnak gyerekkoromban folyton gyűjtöttük a tejfölös poharakat a paradicsom palántázáshoz, ezért beugrott, hogy talán a joghurtos pohár is jó lesz. Az alját szépen kilukasztottam, ahogy anno  a mama is (illetve ő a sarkokat vágta le, de ezek a kis pohárkák már gömbölyűek, így csak a közepükre kaptak lyukat), és kicsi befőttesüveg tetőkbe állítottam őket. Nagyon édik lettek:).

Jövő héten aztán ahogy a pályázatírás és az időjárás engedi, nekikezdünk a kinti munkáknak is, és ha sikerül végre hozzájutni a palántázóedényekhez (mert megfelelő mennyiségű joghurtos pohár gyűjtéshez kéne még pár hét:), akkor paradicsomot is ültetünk. 

A fűszerkertbe már lehetne vetni, onnan ma férjem kiszedett minden tavalyi maradványt és télálló gazt, de még várok kicsit, hogy száradjon, a dughagymák már készenlétben vannak, és van 1-2 saláta is, amit szeretnék itt kipróbálni. A hátsó részen viszont még nagyobb rendrakás kell (persze tudom, ezt ősszel kellett volna, de reméljük még így is ér majd valamit), de annak is nekikezdünk, mert lassan kellene már borsót is vetni, abból meg nem sok férne a fűszerkertbe:)