2012. november 8., csütörtök

Őszi ajándékok

Jó régen írtam, mert sok volt az egyéb dolog, és a kertre nem mindig jutott időL. Ennek ellenére nagyon örültem, hogy a gondoskodás hiányában és a meglehetősen változékony időjárás ellenére is előkerült még sok finom csemege.

Az utolsó cukkíniket például kb. két hete ettük meg, és úgy 3 hete még paradicsom is akadt, a madársalátából pedig nemrég lehetett még szedni. Mára ezeknek már nyoma sincs, de leveszöldség még mindig van, ha nem is nőttek túl nagyra. Nem baj, ebből is tanulunk, és jövőre is próbálkozunk velük! A petrezselyemre igazából nincs is panaszom, mert ugyan a gyökere nem az igazi, de a levelei csodásak (elsősorban ezekért ültettük), már két nagy adag van a fagyasztóban is, mert bár annyira nem vagyok oda a rizses köretekért, de ha kerül hozzá egy kis friss petrezselyem, akkor az egyszerű párolt rizs is új dimenzióba kerül szerintem. A bazsalikom levélkéit is, ameddig csak lehetett szedtem, és egy jó adaggal eltettem, de mivel azt már el is kezdtük felélni, így abból már nem sokáig lesz. Jövőre már nyáron szedegetni fogom és mindig fagyasztok kicsit, hogy legyen télire bőven.
mini leveszöldségek - kicsik de fincsik

A kisfiam első ételeihez ültetett sárgarépa másodvetés nagyon szép lett, és ma is jóízűen falatozott is belőle egy kis almával és zabpehellyel turbósítva.

bébirépák a Bébinek:)

A fekete retkek pedig nagyon szívósak. Mikor kikeltek, akkor őket is elérte a földibolha vész, de miután azokat egy kis permetezéssel elűztük, azóta egyre szebbek, remélem finomak is lesznek, lassan majd meg is kóstoljuk, mert a nagy fagyok előtt fel kell őket szedni.



Diófánk sajnos még nincs, de Apukám meglepett egy jó adaggal a kertjéből, és annyira szépek, hogy muszáj volt megörökítenem őket. Élvezet volt még pucolni is. És persze rámjött, hogy mégiscsak kellene ültetni egyet nekünk még akkor is, ha olyan sokára terem, mert ha ilyen szépeket teremne, akkor megérne minden várakozást.



4 megjegyzés: