Végre itt a nyár!

Remélem végre tényleg megérkezett a nyár, ha már tavasz nem nagyon volt. Igaz, a sok eső azért hasznos volt, megtelt az esővízgyűjtőnk, és egyes növénykék nagyon szépen fejlődnek, meg persze a gaz is burjánzik, de ez már csak így van.

A borsók nagyon biztatóak, pedig ezt csak a lányom kedvéért ültettük, mert nagyon szereti nyersen, remélem idén nem lepik el a levéltetvek, mert akkor ültetünk még másodvetést is. Tavaly erre nem tudtam rávenni magam, miután az elsőt megették.

  

A fűszerkert is burjánzik, de sajnos a rozmaring kezd mindent elnyomni, és a kakukkfű már nagyon küzd, igaz a másik oldalról a citromfű is támadja. Férjemnek nagyon tetszik ez az elvadult burjánzás, pedig én kiszedném a citromfüvet, mivel nem használjuk, de tényleg szép, úgyhogy inkább veszek egy új kakukkfüvet elültetem máshova, ahol nem nyomja el semmi. Szeretnék egy citromillatú kakukkfüvet is, mert Jamie Oliver mindig áradozik róla, hogy az valami fantasztikus, remélem sikerül majd valahol találnom, mert irtó kíváncsi vagyok rá.

 

A paradicsomoknak nagyon szép kis ágyást csináltunk, és bevetettem minden természetes védekező módszert is, egyik oldalt körömvirágot ültettem, a két szélén büdöske virágzik, középre pedig több körben is ültettem bazsalikomot. Ennek ellenére az általam nevelt kis palánták nem érzik túl jól magukat odakint, pedig csak akkor kerültek ki, amikor már nagyon jó idő volt, mégis furán fényesedik a levelük, ez nem tudom ilyen baj lehet. A készen vett palánták levelei sem a legszebbek, de legalább már virágoznak, a paprikák pedig lassan teremnek is. 

A cukkini nagyon megnőtt a sok esőtől, remélem lassan virágba is borul. Ültettem viszont sütőtököt is, de egy mag sem kelt ki, pedig sokat ültettem, és a mag is bőven jó még, nem tudom, mi lehetett a baj, azért lehet, hogy máshol még elvetek párat.

A rukkola és a saláta egyértelműen jobban érzi magát szabad földben, mint ládában, hiába írják mindkettőre, és hogy egész évben termeszthető akár ablakban is, a rukkolát próbáltam ablakban, majd kint ládában, de megrekedt, kint viszont 2 hét után majdnemhogy szedhető. Remélem a saláta tényleg megvédi majd a földibolhától.

Szeretem nagyon a  virágokat, de idén a virágoskertünk sajnos nagyjából megszűnt létezni. Régen voltak rózsáink, de a tavalyi télen kifagytak, és még nem volt keret pótolni őket. Idén az össze maradék virágmagom elvetettem, de mivel  nagy részük lejárt, ezért nem is keltek ki :(. Viszont balkonládába azért vettem a kedvenceimből, petúniából és pistikéből, lányom kedvéért rózsaszínt és lilát. 

A muskátlit sokáig nem szerettem, gyerekkoromban mindig volt az erkélyünkön, de a gyatra fényviszonyok miatt mindig csak gyötrődtek, és anyunak mindig csak a bosszúság volt velük, hogy bezzeg a nagynénéménél mennyivel szebbek, szóval nem volt róluk jó emlékem, és akkor még teleltetni is kellett őket valahol. Idén viszont rámjött, hogy egy kertes házhoz azért a muskátli valahogy csak hozzátartozik, de hogy annyira azért ne legyen klasszikus, és a többi balkonnövényhez is passzoljanak, így a lányommal lilákat választottunk. Remélem jól érzik majd magukat, és a leanderrel együtt sikerül majd őket is átteleltetni, és sokáig örömünkre lesznek.

Ami pedig egyik évben sem maradhat el, az a bodzaszörp. Idén már 2 adagot is főztem mindkettőt Bogyó tavalyi írásai nyomán, és nagyon finom lett, az elsőbe ugyan kevesebb cukrot tettem, az id finom lett, de nem lett igazán szörp állagú, így a másodiknál már nem spóroltam a cukorral, és meg is érte!

 

ennél több lett, de nem volt több szörpös üvegem, így azok sima befőttesüvegbe kerültek

Ez pedig az ovis anyák napi ajándék, kislányom első saját növénykéje, remélem hamarosan virágozni is fog, most került ki joghurtos pohárból nagyobb cserépbe, férjem leparlagfűzte, én büdöskének hívom, de persze elegánsan bársonyvirágnak is mondják.