Keresd a helyit címen indult országos kampány, és bár még nem sok adat érhető el az adatbázisban (http://keresdahelyitkampany.hu/), én őszintén remélem, hogy ez egy sikeres kezdeményezés lesz.
Kistelepülésen élek, sajnos azonban mégsincs piacunk, így a közeli megyeszékhelyre szoktam bejárni, ahol néha találkozom is itteni nénikkel, akik ott árulnak, mivel nálunk nincs se piac, se kereslet. Illetve szerintem ez utóbbi lenne, ha feléledne a piac, de valahogy kevesen hisznek ebben. Talán ez az országos kampány, és a most meghirdetett vidékfejlesztési stratégia lehetőséget ad arra, hogy újra legyen piacunk. Szerencsére az önkormányzatban megvan rá az akarat, reméljük, hogy források/pályázatok is lesznek a stratégia céljaihoz rendelve.
Persze sokan vannak úgy, hogy aki tudja, megtermeli magának, a többieknek meg biztos jó a hipermarketek vagy manapság inkább a diszkontok gyér választéka. Mert míg 20-30 éve valóban szinte minden kertes házban élő megtermelte, amit tudott, manapság már tényleg csak azok teszik meg, akik hozzászoktak, értenek hozzá, vagy felmérték, hogy olcsóbb, egészségesebb. Csak a saját utcánkból kiindulva, a 20 telekből talán 3-on van komolyabb vetemény, a többin pedig egyébként gyönyörű díszkertek. Igaz, vannak klasszikusabb utcák is, ahol még jellemző a régi tagolás, elől szép díszkert, a ház mögött gazdasági udvar, leghátul pedig gazdag veteményes. Az újonnan épült részeken azonban már ennek nyoma sincs, csak csodás gyepek, gyönyörű virágok, rózsabokrok és persze a rengeteg tuja, sövénynek. Talán kell újabb 20-30 év, és visszatérünk a gyökerekhez, bár kisgyerekes, kertes házban lakó ismerőseim körében azért egyre terjed a veteményezés. Felelős szülőként igyekszik az ember minél jobbat adni a gyermekének. Mi is akkor ültettünk először répát, miután kislányom megszületett, és pont nyárra kellett elkezdenünk a hozzátáplálást, jó volt olyat adni, amit mi termeltünk meg. A gyerekek pedig igazán tudják élvezni a kerti munkákat, persze nyilván nem a végeérhetetlen kapálást, de pl. saját kis kannával locsolni, magokat szórni, paradicsomot leszedni, mind izgalmas játék. És talán ezen nevelkedve nekik már nem úttörő hobbi, hanem természetes lesz a saját veteményeskert, akár a teraszon is, néhány dézsában.
Titkon azt is remélem, hogy a háztáji, minőségi zöldségtermelés lesz a következő olyan divat, mint amilyen most a gasztroforradalom. Akár ez utóbbihoz kapcsolódva is, hiszen az igazi "gasztrománok" hamar rájönnek arra, hogy jót főzni csak igazán jó alapanyagokból lehet, azt pedig itthon manapság egyre nehezebb beszerezni, és a nagy része annak is import.
Azt hiszem, ebben a már hivatkozott River Cottage-ot megálmodó Hugh Fearnley-Whittingstall egy nagy úttörő, és Angliában már virágzó mozgalmat épített fel, remélem lassan itthon is kialakul valami hasonló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése