Öntözzünk vagy ne?

Rekordszáraz tavasz lévén aktuális a kérdés. Őszintén megvallva, nem is gondoltam, hogy ez olyan fontos kérdés. Legalábbis abból a szemszögből nézve, hogy ha van víz, és áldozunk rá, akkor miért is ne?

Aztán ismét elővettem a pár éve első lelkesedésemben egy antikváriumban vásárolt, majd túlságosan is szakszerűnek és néhol valóban nem kezdőknek való Házikerti Kézikönyvet (szerk. Lelkes Lajos, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1988), és meglepődve láttam, hogy egy teljes fejezet szól az öntözés nélküli növénytermesztésről, és további részek az öntözés különböző módszereiről. És itt nemcsak arra kell gondolni, hogy kútból, vagy slaggal, illetve az egészen modern becsövezett ágyásokról van szó, hanem igazából arról, hogy mikor és mennyit öntözzünk.

Persze nyilván ebből is látszik, mennyire kezdő vagyok, hogy ezen ennyire meglepődtem. Mert mi eddig bizony, amikor csak volt rá energiánk, és az eső nem kényeztetett minket, akkor bizony lelkesen, vizet nem kímélve locsoltunk. Ehhez képest a Zatykó Lajos és Zatykóné Draskóczy Erzsébet által jegyzett "A veteményes növényei" c. fejezetben rengeteg tippet találtam, arról, hogyan lehet a lehető leginkább víztakarékosan (esetenként öntözés nélkül) termelni, illetve arról is, hogyha szerencsések vagyunk, és van vizünk, akkor azt hogyan tudjuk a legoptimálisabban használni.

Kigyűjtöttem mindezekből azokat, amiket szerintem hasznosítani fogunk, és azokat a hibákat is, amiket eddig elkövettünk, és így már érthető vált számomra a korábbi a szánalmas borsótermés, és a több éves kínlódás a paradicsomokkal is:

• Vetés alá öntözés: vetés után nem érdemes a sorokat megöntözni, mert ezzel csak egy ún. cserépréteget alakítunk ki a magok fölött, és ezáltal a víz nagy része el sem jut a maghoz, így nem tudja azt hasznosítani. Ehelyett a nyitott vetőárokba öntsük a vizet, majd rögtön fedjük be és tömörítsük. Így tudjuk a legtöbb vizet a magok számára  eljuttatni. Milyen kár, hyog ezt csak 3 napja olvastam, és a borsót bizony nem egészen így vetettem, de azért reménykedem, hogy kikel.
• Gyomirtás: a gyomok sok vizet vonnak el a talajból, és mivel sokkal életerősebbek, és akkor is tudják használni a kevés vizet, mikor veteményünk már kevésbé, és azt a kicsit is elveszik tőlük.
• Mulcsréteg, talajtakaró fólia: szárazság esetén lekaszált fű, lomb, fenyőmulcs vastag rétegben leterítve sok vizet megtart az elpárologni kész talajvízből, és a gyomokat is elfojtja, eső esetén pedig a kicserepesedést is megakadályozza. Aszályos időben (és az idei évre ezt jósolja a meteorológia) pedig még tökéletesebb megoldás a 0,04-0,05 mm vastagságú talajtakaró (nem átlátszó) fólia. Palántázott növényekhez ültetés előtt terítsük le a fóliát, és a bevágott lyukakba ültessük palántát. 
• Helyes öntözés: általános szabály, hogy a maximális vízadagot adjuk, majd hosszabb szünettel hagyjuk a talajt felmelegedni. A lényeg mindig az, hogy a gyökerek szintjében legyen elég nedvesség, ezért még a vízigényes növényeknél is elsődleges a talajlazítás, talajárnyékolás, és csak végső a gyakoribb öntözés! A sűrű locsolgatás elrontja a talaj szerkezetét, a tápanyagot kilúgozza, a kórokozóknak is kedvez a nedves levegő (ezt tapasztaltam is a paradicsomoknál), és nem utolsósorban vízpazarlás. 

Még a nagy vízigényű növények (pl. káposztafélék, paprika) esetében és eső hiányában is elegendő hetente, tíznaponta öntözni. Ilyenkor viszont kb. 30-40 liter/négyzetméter mennyiséget érdemes egyszerre adagolni. A különböző növények öntözési igényeinek felsorolásánál utolsó helyen szerepel az általam eddig agyonöntözött paradicsom, aminél csupán annyit tanácsolnak, hogy 1-2 öntözést meghálálnak, de anélkül is termeszthetőek.

Az viszont még nekem sem volt újdonság, hogy leginkább esővízzel jó öntözni, így egy hordót biztosan be kell szereznünk, hogyha végre tényleg jön egy kis eső, legalább azt felfogjuk, mert kutunk sincs, és a tisztított, vegykezelt ivóvíz bizony nem lesz a leghatékonyabb.